KIÁLLÍTÁSAINK
Munkácsy Mihály alkotásán, a Honfoglalás című festményen feltűnik Jókai Mór alakja is – az íróé, aki maga adta az ihletet a mű megszületéséhez. Jókai nemcsak gyakori vendége volt Győrnek, hanem lelkes inspirátora is a magyar történelmi festészetnek, hiszen ő javasolta, hogy a nemzet számára méltó, nagyszabású történelmi kompozíciót Munkácsy alkossa meg: „[M]ilyen nagy, dicső nemzeti kép lehetne a »Honfoglalás«! Ha Munkácsynk megfestené, az a nemzet nagy emléke maradna.”
Jókai leggyakoribb győri látogatásai a reformkor végére, az 1840-es évekre és a szabadságharc időszakára tehetők, de a kiegyezés utáni évtizedekben, országgyűlési képviselőként is többször járt a városban. A helyi hagyományban fennmaradtak olyan adomák, amelyek szerint a Hattyú és a Vaskakas nevű fogadókban szállt meg. A magyar irodalomtörténet kimagasló alakját, 1893-ban Győr városa díszpolgári címmel tisztelte meg. Azonban Jókai és Győr kapcsolata nemcsak személyes, hanem irodalmi is. A város és környéke műveiben is megjelent: ilyen például A lőcsei fehér asszony győri vonatkozása.
A kiállítássorozat győri indulása méltó tiszteletadás volt a kereken 200 éve született Jókai Mór előtt: mindazon szellemi örökség előtt, amelyet az az író hagyott ránk, aki nemcsak regényeivel, hanem gondolataival is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar múlt képekben is méltó formát ölthessen.
Gödöllő
A vándorkiállítás jelenleg Gödöllőn, a Művészetek Házában látogatható egészen 2026. április 30-ig, a tárlat megtekintése pedig minden érdeklődő számára díjmentes. A város nemcsak a Gödöllői művésztelep révén kötődik szorosan a kulturális élethez, hanem Munkácsy Mihály sorsfordító pillanatához is kapcsolódik. A festőfejedelem nemesi rangra emelkedésének históriája szinte regényes fordulatokat rejt. Munkácsy 1878-ban a párizsi világkiállításon aratott fényes diadalt Milton című festményével, amelyért elnyerte a dicsőséges aranyérmet. Ez az elismerés vetette meg a későbbi kitüntetések alapját. Az uralkodó, I. Ferenc József, 1879-ben a Vaskorona Rend III. osztályával ismerte el a művész kiemelkedő tehetségét. Az elismeréshez osztrák lovagi rang is társult volna, Munkácsy azonban ragaszkodott ahhoz, hogy magyar nemesként ismerjék el. A festőfejedelem ennek szellemében nyújtotta be kérvényét, noha a szigorú jogi normák alapján hivatalosan nem lett volna jogosult erre. A történet csúcspontja maga Gödöllő: az uralkodó, I. Ferenc József a gödöllői kastélyban tartózkodva, 1880. december 12-én hagyta jóvá a nemesi címet. Így Munkácsy Mihály hivatalosan is magyar nemességet kapott, és felvehette a hőn áhított „munkácsi” előnevet.
A címet és a hozzá tartozó címert bejegyezték a Királyi Könyvekbe, ezzel véglegesen is megerősítve a művész társadalmi rangemelkedését, amely élete legjelentősebb elismerése volt számára.
Karcag
2026 májusában A Honfoglalás születése című vándorkiállítás Karcag városába érkezik, ahol a Sámándob ad otthont az ingyenesen látogatható tárlatnak. A helyszínválasztás szimbolikus jelentőséggel bír: a Sámándob mint kulturális tér méltó keretet ad annak a korszaknak, amelyben a magyar közösségek hiedelemvilága és mindennapi szellemi gyakorlatai formálódtak.
A honfoglalás előtti és a honfoglalás kori magyarság hitvilágának kutatásai szerint a közösség szellemi életének alapját a sámánisztikus – néprajzi fogalommal élve: táltoshitű – hagyományok adták. Ez a szemléletmód animista és többistenségű elemeket is magában hordozott, miközben a magyarok vándorlásaik során megismerkedtek más népek monoteista vallásaival – így a kereszténységgel, az iszlámmal és a zsidó vallással is. A belső, népi hitvilág a sámánisztikus hagyományokon alapult. Ebben a világképben kiemelt szerepet kaptak a táltosok, akik egyszerre voltak a közösség szakrális vezetői, gyógyítói, jövendőmondói és a láthatatlan világgal való kapcsolat közvetítői. A hagyomány szerint különleges képességeiket gyakran születési jegyek, ritkaságszámba menő testi adottságok jelezték. A táltos révülés segítségével lépett kapcsolatba a túlvilággal. A dob a sámán legfontosabb rituális eszköze volt a transzállapot eléréséhez és a szellemi utazásaihoz.
Eger
A Munkácsy Művészeti Misszió vándorkiállítása előreláthatólag 2026 szeptemberétől Eger városában lesz látható. A kiállítás történelmi kontextusában kiemelt jelentőséggel bír ez a terület, hiszen a Bükkalja vidéke a honfoglaló magyarság egyik legkorábbi megtelepedési helyszíneként tartatik számon, amit a régészeti feltárások eredményei egyértelműen alátámasztanak. Az Egri Főegyházmegye területén, valamint Eger közvetlen környezetében – így Répástetőn és Almagyarban – a 10. század első felére datálható, gazdag leletanyag került napvilágra. Az itt talált sírleletek, a harcra kész fegyverek és a díszes lószerszámok a honfoglaló lovas népesség intenzív és tartós jelenlétét tanúsítják. Ezek a régészeti bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az Árpád fejedelem vezette nép, a Kárpát-medence birtokbavételét követően szinte azonnal megvetette lábát ezen a tájon.